Új rovatunk is lesz, mert a túra lassan halad. Egyenként vesézünk ki helyeket, amik nagyon tetszettek, vagy nagyon nem. Ez utóbbi kategóriából következzék most egy, a Queen.

Iszonyatosan idegesítő hely, valahogy mégis ott kötünk ki időről időre. Talán azért, mert nem rossz a fröccs, viszont olcsó, de ez a legtöbb pozitívum, amit el lehet mondani erről a foshalomról.
 
Belépve beleütközünk a bárpultba, balra boxokat, jobbra hiperigénytelen körasztalokat találunk, a boxokhoz egy kurva nagy plazmatévé is jár. Ezen mindig valamilyen sportműsor megy, amivel engem a világból ki lehet kergetni. Jójó, megyek néha meccset nézni kocsmába, se akkor azért megyek. Idegesít a villogás, meg a csúf focisták, na.

Egyébként pedig mindegy, hol ül le az ember, rá se basznak a felszolgálók. Tegnap 16 percet vártam, mire szíveskedett odafáradni a gyökér. Tudom, ilyenkor el kell menni a vérbe, de cimborák voltak ott, hozzájuk ültem be. Ja, a pincérek. Van nem olyan rossz is, de simán akkora tróger is, aki cigizve veszi fel a rendelést. Integetésre, kiabálásra se reagálnak.

Általában valami fos zene bömböl a hangszórókból. Tucctucc.

Tegnap távoztam, a többiek még maradtak, odamentem a pulthoz fizetni. A csávó nem volt hajlandó arra, hogy gecizzen a számlával, megmondta, mennyit hagyjak ott a többieknek.

Ez milyen már. Kerüljétek a helyet, egy fillért se hagyjatok ott.

Erről akkor ennyit.